Alapszabály (kivonat)

Kivonat a Társaság dokumentumtárában elérhető, 2013. szeptember 6-i egységes szerkezetű Alapszabályból (szkennelt dokumentum, gépi szövegfelismeréssel átírva – jogi felhasználáshoz az eredeti dokumentummal vetendő össze), valamint a 2021. áprilisi módosítási javaslatból. A hatályos, egységes szerkezetű szöveg feltöltése szükséges.

4. A szervezet tagsága – szó szerint (OCR-javított)

4.) A szervezet tagsága:

A szervezet tagjainak jogai és kötelezettségei:

a.) A Magyar Stroke Társaság rendes tagja lehet mindenki (természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet), aki nyilatkozik belépési szándékáról és megfelel az alapszabály erre vonatkozó rendelkezésének, Magyarországon elfogadott felsőfokú iskolai végzettséggel (diplomával) rendelkezik, elfogadja a szervezet céljait, vállalja az alapszabály alapján a tagokat terhelő kötelezettségek teljesítését, valamint akit a szervezet tagjává választ. A Magyar Stroke Társaság rendes tagja jogosult részt venni a (Társaság) szervezet közgyűlésén, ahol az ülés napirendi pontjára javaslatot tehet, a közgyűlésen felszólalhat, szavazati jogát gyakorolhatja, továbbá részt vehet a társaság által szervezett rendezvényeken, eseményeken.

b.) A szervezet bármely tisztségére választhat és választható (ha a törvényben foglalt feltételeknek megfelel). Ennek megfelelően választható a szervezet elnökségébe, szekció elnökének, illetve megilleti a szekcióba tömörülés joga.

c.) Személyes közreműködéssel, tevékenységgel jogosult támogatni a szervezet céljainak elérését.

d.) A társaság tisztségviselőitől felvilágosítást kérhet a szervezet működésével kapcsolatos bármely kérdésről, betekinthet a társaság irataiba.

e.) Tevékenysége nem veszélyeztetheti a szervezet céljainak megvalósítását.

f.) Jogosult igénybe venni a tagok részére biztosított szolgáltatásokat.

g.) A közgyűlés által meghatározott tagdíjat évenként köteles a megadott határidőig megfizetni. A tag tagsági joga megszűnik, ha tag éves díjfizetési kötelezettségének az elnökség felszólítására a megadott határidőben (3 nap) sem tesz eleget.

h.) A tag köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Tevékenysége nem veszélyeztetheti a szervezet céljának megvalósulását és a szervezet tevékenységét.

A szervezet új tagjainak felvételéről – a különleges jogállású tagok kivételével – az elnökség dönt.

A szervezet természetes személy tagjai jogaikat személyesen gyakorolják. A jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti tagok jogaikat képviselőik útján gyakorolják.

Az elnökség a különleges jogállású tagok felvételéről javaslatot tehet a közgyűlésnek.

Tiszteletbeli tagi tagságra tehet javaslatot a közgyűlésnek a társasággal kapcsolatban lévő, a stroke megelőzése és gyógyítása terén kiemelkedő tevékenységet folytató magyar állampolgárságú, illetve külföldi szakemberek közül.

Pártoló tagi tagságra tehet javaslatot a közgyűlésnek azok közül a természetes és nem természetes személyek közül, akik vagyoni vagy egyéb hozzájárulásukkal vesznek részt a szervezet céljainak megvalósításában és kérik pártoló tagsági felvételüket. Költségvetési szerv nem lehet a szervezet pártoló tagja.

A különleges jogállású tagok a közgyűlésen tanácskozási joggal vehetnek részt, azonban a döntéshozatalban már nem vehetnek részt és nem is választhatóak.

A civil szervezeti tagság megszűnik

a) a tag írásbeli lemondó nyilatkozatának az elnökhöz való benyújtásával (a lemondó nyilatkozat átvételének a napján),

b) a tag halálával,

c) a tag civil társaság megszűnésével,

d) a tag kizárásával,

e) a tag tagsági viszonyának törlésével,

f) a tagsági viszony felmondásával.

ad. a.) A lemondásról írásban kell nyilatkozni és a lemondó nyilatkozatot az elnöknek kell megküldeni. A tagsági viszony a lemondó nyilatkozat átvételének napján szűnik meg.

ad. d.) A szervezet elnöksége határozatával kizárhatja azt a tagot, aki a szervezet céljaival ellentétes tevékenységet folytat, vagy összeférhetetlen viselkedésével a szervezet munkáját akadályozza, vagy az alapszabály rendelkezéseit súlyosan megsérti. A kizárásról való döntés előtt a tagot meg kell hívni a kizárási javaslatot tárgyaló elnökségi ülésre. A meghívónak tartalmaznia kell a kizárási indítványt és annak indokait. Az elnökségi ülésen lehetőséget kell adni arra, hogy a tag védekezzék a kizárási indítványban foglaltak ellen. A kizárásról szóló döntést írásba kell foglalni, meg kell indokolni és tértivevényes postai küldeményben kézbesíteni kell az érintettnek.

ad. e.) A társaság tagnyilvántartásából a tagot törölni kell:

– a tag halála esetén,

– jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a tagság megszűnése esetén,

– tagdíjhátralék esetén. A tagot a tagnyilvántartásból az éves tagdíjhátralék miatt akkor lehet törölni, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a megadott fizetési határidő (3 nap) eredménytelenül telt el. Az elnökségnek a törlést elrendelő határozatát írásban kell közölnie a taggal.

A tag kizárásáról vagy törléséről szóló határozat kézbesítésétől számított 3 napos jogvesztő határidőben a panaszos a közgyűléshez fordulhat a döntéssel szemben. A közgyűlés a soron következő ülésen dönt a panasz megalapozottságáról.

ad. f.) Ha az alapszabály a tagságot feltételhez köti és a tag nem felel meg ennek a kívánalomnak, a szervezet a tagsági viszonyt 3 napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a közgyűlés dönt.

Megjegyzés a tagsági feltételhez: a 2013-as szöveg szerint a rendes tagság feltétele "Magyarországon elfogadott felsőfokú iskolai végzettség (diploma)" – orvosi diplomát kifejezetten NEM ír elő; bármely (Magyarországon elfogadott) felsőfokú végzettség elég, ha a jelölt elfogadja a célokat és az elnökség felveszi. Különleges jogállású tagok: tiszteletbeli tag (stroke terén kiemelkedő hazai/külföldi szakember) és pártoló tag (vagyoni/egyéb hozzájárulás; költségvetési szerv nem lehet) – őket a közgyűlés veszi fel az elnökség javaslatára, csak tanácskozási joguk van. Az örökös elnök tagdíjat nem fizet. (A weboldal szerepkörei – Tag, Pártoló tag/asszisztens, NEM-tag eü. szakember, Orvostanhallgató – ennél részletesebbek, az alapszabályban csak rendes / tiszteletbeli / pártoló tag szerepel.)

5. A szervezet vagyona, gazdálkodása, tagdíj – szó szerint (OCR-javított)

5.) A szervezet vagyona:

A szervezet az alakuló közgyűlésen meghatározott, a tagok által egy évre előre befizetett tagdíjak összegével, mint induló vagyonnal jött létre.

A szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, pályázati úton nyert eszközökből képződik.

A szervezet – céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.

A szervezet az elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik. A civil szervezet célja megvalósítása érdekében teljes vagyona felhasználható.

A szervezet vagyonának felhasználásáról – figyelembe véve az alapszabály rendelkezéseit – a közgyűlés hoz határozatot, melyet az elnökség hajt végre. Az elnökség évenként köteles a gazdálkodásról a közgyűlésnek számot adni.

A szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

A szervezet gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb célja megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet.

A szervezet vagyonkezelése:

A szervezet tartozásáért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj fizetésén túl – a szervezet tartozásáért saját vagyonukkal nem felelnek.

A szervezet tagdíjának mértékét az elnökség javaslatára évente a közgyűlés határozza meg, s egyben dönt a tagdíj befizetésének a határidejéről is.

A szervezet az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv.-ben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el és a közgyűlés fogadja el.

6.) Időtartam (összefoglaló): a tevékenység az alapszabályt elfogadó alakuló közgyűléssel kezdődött; határozatlan időre jött létre.

7. A szervezet szerkezete – szervek (szó szerint, OCR-javított)

7.) A szervezet szerkezete:

A közgyűlés, mely a tagok összessége. A közgyűlésen minden tagnak egy szavazata van.

A szervezet közgyűlései nyilvánosak, amely nyilvánosság a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

A közgyűlés bármely kérdésben dönthet, ami a szervezetet érinti.

a.) A közgyűlés a szervezet irányítása érdekében létrehozza a 21 tagú elnökséget, amelynek a tagjaiból elnököt és alelnököt választ. Az elnökség az elnök irányításával működik.

b.) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

b.1.) az alapszabály megállapítása és módosítása,

b.2.) a tagdíj mértékének és befizetési határidejének meghatározása,

b.3.) a vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

b.4.) az elnökség – ezen belül az ügyvezető szervnek a szervezet vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása,

b.5.) az elnökség által előterjesztett éves költségvetés, illetőleg az előző évről szóló számviteli beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása,

b.6.) a szervezet feloszlásának kimondása,

b.7.) a szervezet megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,

b.8.) a szervezet céljai és feladatai körébe tartozó tevékenység elhatározása és annak elvégeztetése,

b.9.) olyan szerződés megkötésének a jóváhagyása, amelyet a szervezet saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy más egyesületi szerv tagjával, ezek hozzátartozójával köt,

b.10.) a jelenlegi és a korábbi szervezeti tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szerv tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről szóló döntés,

b.11.) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazása,

b.12.) a végelszámoló kijelölése,

b.13.) a tiszteletbeli tagsági és a pártoló tagsági cím odaítélése,

b.14.) elnökségi határozat elleni panasz kivizsgálása,

b.15.) döntés mindazokban az ügyekben, amelyet az alapszabály a közgyűlés hatáskörébe utal.

c) A közgyűlés összehívásáról az elnök gondoskodik.

A közgyűlést évente egyszer igazolható módon össze kell hívni és a meghívóban a közgyűlés időpontját, helyszínét, a napirendet is közölni kell.

A közgyűlés összehívásáról a tagokat legalább (15) tizenöt nappal korábban, írásban vagy elektronikus úton értesíteni kell, s biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően a társaság tagjai a taggyűlés napirendi pontjaira javaslatot tehessenek.

Az ok és cél megjelölése mellett a tagság egytizede is jogosult a közgyűlés 3 [?] napon belüli összehívására.

A közgyűlési meghívó kézhezvételétől számított 5 (öt) napon belül a tagok az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, annak indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában az elnökség dönt. Amennyiben a napirend kiegészítése iránti kérelem felől az elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha: – a szervezet vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi és a szervezet előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy – a szervezet céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a szervezet megszüntetéséről dönteni.

d) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok legalább 5%-a, plusz 1 fő képviseltetve van.

Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, úgy az ugyanazon napra megismételt közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha az eredeti közgyűlési meghívó a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét is tartalmazza. Ebben az esetben a megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés napjára is össze lehet hívni, de kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg.

Amennyiben a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés nem az eredeti közgyűlés időpontjával egyező napon kerül megtartásra, úgy a tagok részére új meghívót kell küldeni, amelyben ismét tájékoztatni kell őket távolmaradásuk következményeiről.

A szervezet alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A szervezetnek más egyesülettel való egyesüléséről, feloszlásáról szóló döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

e.) A határozathozatal módja

Egyszerűnek minősül az a nyílt szavazás, amikor a jelenlévők többsége (minimum 51%) dönt. Amennyiben a tagok minősített többséggel szavaznak, a jelenlévő tagság 2/3 részének kell egyhangú döntést hozni. A határozathozatal módja lehet egyszerű vagy minősített többségű szavazás.

A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza meg, kivéve az éves beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet jóváhagyását, a társaságból való kizárást, valamint az elnökségi tisztségre való jelölést. Minősített többséggel, de nyílt szavazással kerül sor az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet jóváhagyására. Minősített többségű szavazással dönt a tagnak a civil szervezetből való kizárásáról, valamint az elnökségi tisztségre való jelölésről is.

A szavazásra jogosultak egyharmadának javaslatára a közgyűlés bármely fontos kérdésben titkos szavazással dönthet. Titkos szavazásra csak az alapszabályban meghatározott esetekben kerül sor.

A tisztségviselőket titkos szavazással választják. A titkos szavazás szavazólapon történik. Az a szavazat érvényes, amelyen kizárólag az alapszabályban meghatározott számban, a végleges jelölőlistára felkerült személyek szerepelnek.

A közgyűlés az általánostól eltérően titkosan, írásbeli szavazással dönt az elnökség tagjainak megválasztásáról, illetve visszahívásáról.

Elnökségi taggá az választható, aki a szervezet tagja és a törvényben előírt feltételeket teljesíti, továbbá nem esik kizáró ok alá; cselekvőképes, a közügyektől nincs eltiltva, magyar állampolgár, vagy [a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, illetve bevándorolt/letelepedett/tartózkodási engedéllyel rendelkező személy], továbbá személye megfelel az összeférhetetlenségi szabályoknak (azaz személye nem esik az Ectv-ben meghatározott kizáró ok alá).

[Ezt követően az Ectv./közhasznúsági összeférhetetlenségi szabályok szó szerinti átvétele: a legfőbb szerv és az ügyintéző-képviseleti szerv határozathozatalában nem vehet részt, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség alól mentesül vagy előnyben részesül; ki nem lehet felügyelő szerv elnöke/tagja/könyvvizsgálója; ki nem lehet a megszűnt közhasznú szervezet utáni 3 évben vezető tisztségviselő (adótartozás, adóhatósági bírság, üzletlezárás, adószám felfüggesztése esetén); a vezető tisztségviselő tájékoztatási kötelezettsége más közhasznú szervezetnél betöltött tisztségéről – OCR-szöveg erősen hibás, összefoglalva.]

Az elnökségi tagot csak akkor hívhatja vissza a közgyűlés, ha az új elnökségi tagot megnevezik és a két kérdésről egyszerre határoznak.

Elektronikus szavazás:

Az elnök szükség esetén elektronikus szavazást (levélszavazást) is elrendelhet. Elektronikus szavazásra csak olyan döntés esetén kerülhet sor, amely nem ülés keretében történik. A szavazást megelőzően a levélszavazás tényéről a civil szervezet tagjai elektronikus levélben kapnak értesítést, mely tartalmazza az előterjesztést, a határozati javaslatot és az elektronikus szavazásra való felhívást. A levélszavazásra való felhívást a szavazást megelőző öt napban kell eljuttatni minden taghoz. Az elektronikus szavazást az elnökség bonyolítja le, a megfelelő informatikai megoldás igénybevételével. A szavazatszámlálást az eseti szavazatszámláló bizottság végzi el, eredményét a tagok aláírásával az elnökség teszi közzé elektronikus formában. Az elektronikus szavazás csak akkor lehet eredményes, ha a leadott szavazatok száma meghaladja a szavazati jogú tagok számának a felét.

f.) A közgyűlés szekciókat hozhat létre. A tagok szabad választásuk alapján szekciókba tömörülhetnek. A szekciók tagjaik közül elnököt választanak és megállapítják ügyrendjüket.

Az elnökség

Az ügyintéző és képviseleti szerv megnevezése: elnökség. Az elnökségi tagok megbízatásukat négy évre kapják és – az elnököt kivéve – egyenlő jogokkal rendelkeznek.

Az elnökséget a közgyűlés választja meg a szervezet tagjai közül titkos szavazással. Az elnökségi taggá történő jelöléskor a közgyűlésnek figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a jelölt megfeleljen a Civil törvényben rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak. Az elnökség tagjainak tevékenységük során folyamatosan törekedniük kell arra, hogy ezen összeférhetetlenségi szabályoknak elnökségi megbízatásuk fennállása alatt mindvégig megfeleljenek. Az elnökség tagjainak nyilatkozniuk kell arra vonatkozóan, hogy az összeférhetetlenségi szabályoknak személyük megfelel.

Az elnökség feladata, hogy a két közgyűlés közötti időben a civil szervezet működésével kapcsolatos tevékenységet ellássa, az ehhez szükséges intézkedéseket és döntéseket – a kizárólagos hatáskörök figyelembevételével – meghozza.

Az elnökség tagjai:

a.) Az elnökség 21 tagból áll. Az elnökség 21 tagjából a közgyűlés titkos szavazással 4 éves időtartamra 19 tagot választ, ezen belül külön kerül megválasztásra a közgyűlés által az elnök és az alelnök. Az elnökség tagja még az örökös elnök, valamint a társaság előző elnöke.

b.) Az elnökség alakuló ülését a jelölő bizottság elnöke hívja össze az elnökséget választó közgyűlésen, az attól számított 2 héten belüli időpontra.

c.) Az elnökség alakuló ülését a jelölő bizottság elnöke vezeti le. Ezen az elnökség egyszerű többséggel, titkos szavazással választja meg az elnökség tagjai közül a tisztségviselőket. A szavazás együttesen történik 4 tisztségviselőre (főtitkár, titkár, pénztáros, oktatási felelős).

d.) Az elnökség az alakuló ülésén megállapítja további ülésrendjét.

e.) Az elnökség jogosult beszámoltatni tevékenységéről az elnököt.

f.) Az elnökség minősített többséggel, titkosan választja meg a jelölő bizottságot (elnök + 4 tag) a Magyar Stroke Társaság tagjai közül, legalább fél évvel az új elnökséget választó közgyűlés előtt. A jelölő bizottság feladata széles körű tájékozódás után az elnökséget választó közgyűlésen javaslatot tenni az új elnökség tagjaira. A jelölő bizottság elnöke levezeti az elnökséget választó közgyűlést, valamint az elnökségi tisztségeket elosztó elnökségi ülést.

g.) Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.

h.) Az elnökség a külön megjelölt kivételektől eltekintve határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

i.) Az elnökség joga és kötelezettsége, hogy örökös elnököt válasszon, valamint a tiszteletbeli és pártoló tagságra javaslatot tegyen a közgyűlésnek.

Örökös elnök: a társaság korábbi elnöke, aki e tisztségében kiemelkedően sokat tett a szervezetért és az agyér-betegekért. Tagdíjat nem fizet. Egyidejűleg csak egy örökös elnök lehet. Az örökös elnök állandó meghívott tagja az elnökségi üléseknek, ahol szavazati joggal vesz részt.

j.) Az elnökség hatásköre: mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe:

ja.) előkészíti és összehívja a közgyűlést, kidolgozza a napirendet, értesíti a tagságot és az egyesület szerveit,

jb.) az elnökség készíti elő az alapszabály módosítását,

jc.) a szervezeti vagyon kezelése, a vagyonfelhasználásra és befektetésre vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása, az éves költségvetésnek és mellékletének elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,

jd.) az elnökség feladata továbbá a szervezet napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, mindezekről beszámolók készítése és annak a közgyűlés elé terjesztése,

je.) a szervezet jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának és visszahívásának előkészítése,

jf.) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a szervezettel kapcsolatos kérdésekre,

jg.) a tagság nyilvántartása,

jh.) a szervezet határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése, a működéssel kapcsolatos iratok őrzése,

ji.) a szervezetet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele, és

jj.) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Az elnökségnek jogában áll a tagsági viszony, illetve a tisztség felfüggesztése a vétkes tag ügyének kivizsgálása idejére, a végleges döntéshozatalig.

Az elnökséget bármikor, de legalább félévente össze kell hívni. Az elnökség tagjait az elnök hívja össze. Minden esetben írásban, igazolható módon kell összehívni az elnökséget akkor, ha olyan kérdésben szükséges dönteni, amely az elnökség hatáskörébe tartozik. Ha az elnök megbízatása bármely ok miatt megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.

Az elnökségi ülésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülések helyszínét, időpontját, hatályát, a meghozott döntések tartalmát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, személyét. Az elnökségi ülés jegyzőkönyvét a jelenlévő elnökségi tagok írják alá. Az elnökség döntéseiről határozatot hoz. A döntésben érintettekkel a döntések közlése írásban történik. Az elnökségi határozatok a társaság által vezetett „határozatok tárába" kerülnek bevezetésre, valamint a civil szervezet honlapján kerülnek közzétételre.

Az elnökségi tisztség megszűnése: a.) a tisztségről való lemondással, b.) visszahívással, c.) a mandátum lejártával, d.) a törvényben meghatározott ok bekövetkeztével, e.) a tag halálával, f.) a tagsági jogviszony megszűntekor.

ad. a.) A tisztségről való lemondást az elnökségi ülésen jegyzőkönyvben kell rögzíteni, vagy írásban, igazolható módon kell közölni az elnökkel.

ad. c.) Amennyiben az elnökség valamelyik tagjának elnökségi tagsága – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott elnökségi tag megbízatási idejének hátralevő időtartamára szól.

Az elnök:

Az elnök feladatai különösen: – önállóan jogosult a társaság képviseletére, – a szervezet tevékenységének irányítása, – a szervezet rendezvényeinek megszervezése, – kapcsolatok kiépítése hasonló tevékenységet folytató civil szervezetekkel, – a társaság pénzeszközeinek a kezelése feletti felügyelet, ezen belül az utalványozási jog gyakorlása, – a társaság iratai, bevételi és kiadási bizonylatai kezelésének a felügyelete, – a társaság tagnyilvántartása vezetésének felügyelete, – ellenőrzi a határozatok tárának vezetését vagy a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvek őrzését.

Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.

a.) Az elnök intézi a társaság ügyeit, képviseli azt harmadik személyekkel szemben, bíróság és más hatóságok előtt. Ezen jogát és kötelességét átruházhatja.

b.) Az elnök tevékenysége során a közgyűlés valamint az elnökség határozataiban, az alapszabályban és az idevonható jogszabályokban foglaltak szerint köteles eljárni, döntés hiányában pedig a szervezet érdekeivel összhangban kell tevékenykednie.

c.) Az elnök visszahívásához az elnökség minősített kétharmados többségű határozati előterjesztése alapján a közgyűlés döntése szükséges.

d.) Az elnök gondoskodik a közgyűlés, valamint az elnökség összehívásáról.

e.) Az elnök jogosult a szervezet alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat gyakorolni.

f.) Az elnöki megbízatásra ugyanazon személy maximum két alkalommal választható.

8. A szervezet megszűnése (összefoglaló)

Megszűnéshez a szavazati jogú tagok háromnegyedes határozata kell; megszűnik, ha a tagok száma tartósan [10?] fő alá csökken (OCR: "1 fő"); a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon a Sántha Kálmán Alapítvány javára fordítandó. A tagok neve és címe az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvében, illetve a társaság nyilvántartásában található.

9. Vegyes rendelkezések – iratkezelés, nyilvánosság (adatkezelést érintő részek, szó szerint, OCR-javított)

a.) A szervezet iratainak kezelése

A szervezet valamennyi szervének üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülések helyszínét, időpontját, a meghozott döntések tartalmát, hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehet személyét. A közgyűlési jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv mellékletét képezi az ülésről készült jelenléti ív, amely a résztvevők nevét, lakóhelyét és aláírását tartalmazza.

A közgyűlés és az elnökség döntéseit határozatba foglalja. A jegyzőkönyvnek – ha a határozatokat nem foglalták külön dokumentumba – tartalmaznia kell az ülésen elfogadott határozatok pontos szövegét, amelyből ki kell derülnie a döntés időpontjának, tartalmának, hatályának, a döntéshozatal arányának. A jegyzőkönyvek tartalmazzák az ülésen hozott határozatokat sorszámmal és dátummal ellátva. A határozatokat a határozatok tárában kell nyilvántartani, vagy az azokat tartalmazó jegyzőkönyveket kell őrizni.

b.) A döntések közlése az érintettekkel, valamint a döntések nyilvánossága

A szervezet közgyűlésének és elnökségének döntéseit közzé kell tenni a civil szervezet honlapján. Azokat a döntéseket, amelyek egy-egy személyt érintenek, írásban, igazolható módon közölni kell az érintettel. Ez történhet postai úton, vagy visszaigazolt elektronikus levélben is.

c.) A működés nyilvánossága

A szervezet szolgáltatásai nyilvánosak, a jelen alapító okirat nem zárja ki, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen a szervezet közhasznú szolgáltatásaiból. A civil szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetőek.

A szervezet irataiba – az elnökkel előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, illetve abból a saját költségére másolatot készíthet. A szervezet ülésein megfigyelőként bárki részt vehet. A szervezet határozatait közzé kell tenni a civil szervezet honlapján.

A szervezet évente egy alkalommal honlapján nyilvánosságra hozza a társaság működésével kapcsolatos adatokat, szolgáltatásai igénybevételének módját, a támogatási lehetőségeket, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót.

Megjegyzés: az alapszabály nem tartalmaz külön (GDPR-szerű) személyesadat-kezelési fejezetet; adatkezelést érintő elemek: tagnyilvántartás vezetése (elnökség, elnöki felügyelet), jelenléti ív (név, lakóhely, aláírás), határozatok tára, honlapon való közzététel, személyt érintő döntések igazolható közlése (posta / visszaigazolt e-mail), iratbetekintési jog. Az adatkezelési tájékoztató a honlapon külön oldal (privacy.aspx, "Jognyilatkozat és adatkezelés" admin modul).

10. Egyéb (összefoglaló)

d) Pártsemlegesség: közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak támogatást nem nyújt.
e) Felügyelő bizottság: ha az éves bevétel az ötvenmillió [?] forintot meghaladja, felügyelő szerv létrehozása kötelező (Civil tv. 37. §).
f) Hatályos jog: Ptk., 2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) és a hatályos jogszabályok.
Záradék: 5 példányban, a 2013. szeptember 6-án elhatározott módosításokkal egységes szerkezetben; Budapest, 2013. szeptember 6.; elnök aláírása, ügyvédi ellenjegyzés (egységes szerkezet igazolása); nyilatkozat a 2010-es szöveg (normál) és a 2013-as módosítás (félkövér) jelöléséről.

C) 2014-es bírósági végzés

"Végzés Alapszabály módosításról 2014" – 1 oldalas szkennelt PDF, szövegréteg nélkül; OCR-t nem futtattam. Valószínűleg a 2013. szeptemberi módosítás bírósági nyilvántartásba vételéről szóló végzés.

Összegzés – tagsági feltételek kulcspontjai

Rendes tag: természetes vagy jogi személy (és jogi személyiség nélküli szervezet) lehet; feltétel: belépési nyilatkozat, Magyarországon elfogadott felsőfokú végzettség (diploma) – nem kifejezetten orvosi, a célok elfogadása, kötelezettségvállalás, az elnökség felvételi döntése (2021 óta ülés nélkül is dönthet a tagfelvételről).
Különleges jogállású tagok: tiszteletbeli és pártoló tag – közgyűlés dönt az elnökség javaslatára, csak tanácskozási jog.
Tagdíj: évente a közgyűlés állapítja meg (elnökségi javaslatra), határidővel; nemfizetés: elnökségi írásbeli felszólítás után 3 napos póthatáridő, majd törlés a tagnyilvántartásból (írásbeli határozat); 3 napos jogvesztő határidővel panasz a közgyűléshez.
Megszűnés: lemondás, halál, (szervezet) megszűnése, kizárás (elnökség, meghallgatással, indokolt írásbeli, tértivevényes döntés), törlés, felmondás (feltétel hiánya, közgyűlés dönt).
Szervek: közgyűlés (5%+1 fő határozatképesség; megismételt közgyűlés; 3/4 alapszabály-módosításhoz; elektronikus/levélszavazás lehetséges; 2021: online – skype/teams/zoom – és ülés nélküli határozathozatal), 21 tagú elnökség/vezetőség 4 évre (19 választott + örökös elnök + előző elnök), elnök, alelnök, főtitkár, titkár, pénztáros, oktatási felelős; jelölő bizottság (elnök+4 tag); szekciók.